Ha megigérem, hogy hiányozni fogsz... elmész?
"Magadba roskadsz, mint egy elfáradt gyerek, szélfútta szavaid Itt ülök egyedül, földön kuporogva, "Egyszer majd elmúlik, s begyógyul a seb, de a csókot, mi szánkon égett, feledni nem lehet..." "Tudom, hogy nagyon tud fájni, mikor szíven szúr egy váratlan szó, "Hányszor mondták már, értsem már meg végre: Többé SOHA nem leszek veled! Tiéd volt az álmom, Tiéd volt az ajkam, Nem akarom látni, mert gyűlölöm látni,
Persze hogy barátok maradhatunk, csak ne hívj fel.
Ha elhagysz, veled mehetek?
Nem vagyok híve a válásnak; az özvegység híve vagyok.
Fehérneműt mindennap tisztát veszek fel - péntekre már hét van rajtam.
Először a jó hír: betegséget fogunk elnevezni magáról ..
,Nem törik a szenvedő szív
Oly könnyen darabbá,
Csak ellágyul, s az örömre
Lesz fogékonyabbá;
Mint egy lankadt földmüvesnek
Pihenő tanyája:
Kész boldogság lesz neki a
Szenvedés hiánya."
Valami lelkedet nyugodni nem hagyja,
Keserű gondolatok élnek fejedben,
A fájdalom érzete kavarog lelkedben...
Elveszett minden, végleg változott,
Szívedből a szeretet gyorsan távozott,
Sötétség lepi el minden napodat,
Egyre kínzóbb minden gondolat...
A reménytelen még a lelkedet tépi,
De szíved mélyen még titkon reméli,
Hogy nem veszett el minden, van még miért élni,
Megéri várni és továbbra is félni...
Küzdj a végsőkig, ne add fel soha,
Hiába is érne kudarcok sora,
Higgy a szívednek s ne hallgass eszedre,
S a remény fénye csillogjon szemedbe'..."
Kő, melyet adnak, ha éhen kenyeret kérünk.
A megsárgult emlék nem lesz többé tiszta.
Ha valaki elment, és el tudott menni,
Nehezen akarva, de el kell feledni.
Egyetlen titka: adni mindig csak adni.
Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet,
És sok-sok önzetlen tiszta szeretetet.
úgysem hallják meg.
Kopott ágyak, párnák, szakadt,piszkos függöny,
És lassan a földre hull egy üvegszínű könny.
várom, hogy valaki vállam simogassa,
várom Őt, ki nem jön el soha.."
S kiderül, Ő mást szeret, csak meghalni volna jó..."
Istenem, mikor kimondtad azt a szót, hogy vége...
Mintha minden álmom se vele az életem is véget érne!
S már a halállal sem küzdök...
Most már csak bátorságot gyűjtök,
Csak a halál csókját érezném már végre!"
"Néha hiányzik az, aki voltam, az, aki Te voltál, és azok, akik Mi voltunk."
Elvitted a szívem is, pedig nem akartam.
Attól féltem, túl közel engedlek magamhoz,
El kell űznöm ezt az érzést valahogy!
Hiányzol. Hiányzik minden, s mindened,
Szörnyen hiányzol, igen, szörnyen hiányzol nekem!
Nem akarom látni, mert szenvedek látni,
Nem akarom látni, mert fáj, ha látom.
Nem akarom látni, de mégis várom.
Nem akarom látni, mert gyűlölöm látni,
Nem akarom látni, mert reszketek látni,
Nem akarom látni, mert fáj, ha látom.
Nem akarom azt, hogy újra fájjon.
Nem akarom nézni az arcát, ha kérdez,
Nem akarom tudni, azt, hogy mit érez,
Nem, nem, nem, nem!
De igen! Szeretem!
Nem akarom látni, mert nincs erőm látni,
Nem akarom látni, mert nincs időm várni,
Nem akarom látni, mert megsebez újra,
Nem akarom látni, ezt ő is tudja.
Nem akarom látni, mert gyűlölöm látni,
Nem akarom látni, mert nem bírom látni,
Nem akarom látni, mert bánt, ha látom,
Nem akarom látni, mert kín, ha várom.
Nem akarom látni, mert gyűlölöm látni,
Nem akarom látni, mert elég volt látni,
Nem akarom látni, mert elég, ha érzem,
Nem akarom látni, mert elégek, érzem.
Nem akarom hagyni azt, hogy elérjen,
Nem akarok állni a tekintetében.
Nem, nem, nem, nem!
De igen! Szeretem!